home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9311
/
FAXNP.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1995-04-15
|
10KB
|
172 lines
@VTelefaxok nyomtatói@N
@VIdôtálló faxolás@N
A hôpapír az idô múltával elveszti a rajta látható
információt. Ha napsütés éri, igen gyorsan kifakul.
Célszerû a fontosabb faxokat lefénymásolni.
A hôpapíros fax egyszerû és viszonylag gyors. Sajnos az
eredmény nem idôtálló. A napfény, a szövegkiemelô vagy a
zsírfolt mind megannyi ellensége a hôpapíron megjelentetett
információnak. Ha a kapott információra késôbb is
szükségünk van, akkor célszerû fénymásolatot készíteni
róla. Ez költséges móka, jobb lenne, ha rögtön normál
papírra érkeznének a távmásolatok. Sokan azért nem
szeretik a hôpapírt, mert kellemetlen a tapintása, és
szeret feltekeredni. A drágább faxmasinák segítenek ez
utóbbi problémán: a papírt ellenkezô irányú görbületre
késztetik. Sikeres esetben a két hajtogatás kiegyenlíti
egymást. Láttam már sikeres esetet, de sok készülék ilyen
megoldás nélkül ontja magából a papírt, amely az
automatikus levágás után azonmód összetekeredik. Többen
azt vetik fel a hatalmas tömegû hôpapír inváziója ellen,
hogy a hôpapírt nem lehet bevonni az újrafeldolgozásba.
Egy tekercs (30 méter) faxpapír ára 200 és 350 forint
között van. Ez legfeljebb 100 lapot tartalmaz. Laponként
tehát legalább 2 forinttal, rossz esetben 3,50-nel
kalkulálhatunk. A normál Sirály másolópapír ennél olcsóbb,
80 fillér és 3 forint között van laponként.
Az elmúlt hónapban két olyan készüléket mutattunk be, amely
normál papírt használt. A választék azonban ennél
szélesebb. Nyomtatási technológia szerint csoportosítva
tekintsük át a kínálatot!
@VA hôtranszfer@N
A Siemens 550-es modellje és a Toshiba 511-ese hôátviteli
eljárással dolgozik. A hôátvitel ezúttal nem hôpapír
használatát jelenti, hanem azt, hogy egy olyan fólia fut a
hôfej elôtt, melyrôl a festékanyagot a nyomtató a papírra
süti. Az eljárás nagy hátránya, hogy a fólia ""egyszer
használatos", sok festékanyag megy veszendôbe, hasonlóan a
karbonszalaghoz. Egy festékkazetta 200 lap nyomtatásához
elegendô, ára körülbelül 6000 forint. A 30 forintos
laponkénti festékanyagár rettentô magas. Igaz, a nyomat
nagyon szép, de nem valószínû, hogy ilyen árak mellett ez a
módszer elterjed. A masinák ára 100 és 200 ezer forint
között szóródik, tudástól függôen.
@VA tintasugaras eljárás@N
A faxtesztben (CHIP, '93/10) bemutatott Panasonic UF311 fax
tintasugaras nyomtatót tartalmaz. Ehhez hasonló a Cannon
B200, amelybe a Canon jól ismert BubbleJetje fészkelte be
magát. A rendszer a tintasugaras nyomtatók sok elônyét és
kevés hátrányát hordozza magában: csendesen, de a papírt
helyenként átnedvesítve dolgozik. Az eredmény nagyon
kellemes, kontrasztos. Csak nagy fekete felületek esetén
lesz kicsit hullámos a papír, de hamar szárad a festék.
Szövegek, skiccek olvashatósága nagyságrenddel jobb, mint
hôpapíron. Egy festékpatronnal -- ára 2000--3000 forint --
600--1000 lapot tudunk kinyomtatni. Laponként tehát 3
forint feletti festékárral számolhatunk. Ez mindenképpen
árban is versenyképes alternatívája a hônyomtatónak. A
készülékek ára ebben a kategóriában 120--180 ezer közötti.
@VA LED-lézer@N
A ""lézernyomtatók" egyik különleges ága a LED-lézer.
Olcsóbbak a lézernyomtatóknál, és nincs is bennük lézer, de
az eredmény megegyezik a lézernyomtatók eredményével --
innen a kifacsarodott elnevezés. Kellene egy jó nevet
találni számukra, mielôtt teljesen elterjed a hibás
elnevezés. A készülékek ára 140 ezertôl indul és valamivel
200 ezer fölött is lehet kapni ilyet. Ebben a technikában
az Oki a legismertebb, de a Brother, a Cannon, a Conica, a
Siemens és a Toshiba is gyártja. A technológia egyszerû, a
fényérzékeny dobot, amely az eljárás lelke (akárcsak a
lézernyomtatónál), egy LED-sor világítja meg. A
továbbiakban minden megegyezik a Xerox másolókkal vagy a
lézernyomtatókkal. Itt a festékköltség mellett a
fényérzékeny dob költsége is fellép. Ez együtt 20--40 ezer
forint 10 ezer másolat esetén. (Itt az árak gyártótól
függôen erôsen szóródnak.)
@VLézeres@N
Ez a kategória jobban megviseli a pénztárcánkat: 200
ezertôl indul az áruk, de akár 1 millió 500 ezer forintot
is elkérhetnek egy ilyen masináért. (A faxtesztben
bemutatott Toshiba T531 csupán 196|800 forintba kerül!)
Igaz, ezekbe minden egyebet is belegyömöszölnek, az ár egy
része olyan kiegészítô szolgáltatásokra jut, mint a nagy
adó-vevô-számtároló memória, gyûjtôk, hozzáférésvédelmek,
programozhatóság, átjátszási lehetôségek és így tovább. A
fax itt egy lézernyomtató segítségével kerül a papírra, a
nyomat minôségét, azt hiszem, nem kell bemutatni. A
festékköltség a LED-esnél leírtakhoz hasonló. Az ilyen
készülékek kiválóan használhatók helyi másolóként is.
Egyes típusok számítógéphez csatlakoztathatók, így a fax
scannerének jeleit a gép be tudja olvasni, a nyomtatót
pedig vezérelni tudja, így megspórolhatunk egy
lézernyomtatót és egy scannert.
A Konica 820L és 825L lézerfax berendezéseit másolási
célokra is ajánlja. A nagyobbik készülék az újabb
nagysebességû faxprotokollt (14|400 bps) is ismeri. A
másolási sebessége 12 lap/perc. Belsô memóriája 512
Kbyte-tól 3 Mbyte-ig növelhetô.
A Ricoh cég G4 (ISDN szolgáltatásokkal is rendelkezô)
faxait központi faxként ajánlja. A kisebbikben, a
Fax4500L-ben 200x200 dpi-s lézernyomtató és 1 Mbyte memória
van. A nagyobbik készülék lézernyomtatója 400x400 dpi-s,
valamint felszerelték egy 40 Mbyte-os merevlemezzel, amely
a dokumentumokat tárolja. Gyakori az a megoldás, hogy az
egy irányba (például tengerentúlra) tartó faxokat egy
kötegbe csomagolják, és nagy sebességgel továbbítják, majd
a fogadó állomás elvégzi a szétosztást és a továbbküldést.
A SEL is gyárt hasonló berendezést Fax3880 típusjelzéssel.
A Cannon L3300i típusjelû, 400x400 dpi-s faxmonstrumában 4
Mbyte memória van.
@VMire számíthatunk?@N
Az olcsó kategóriában feltehetôleg maradnak a hônyomtatós
készülékek. A hordozható kategóriában nincs versenyképes
alternatívájuk sem árban, sem méretben, sem súlyban. Az
irodai készülékek között feltehetôleg egyre több
tintasugaras, LED nyomtatós és lézeres fax lesz. Az egész
faxpiacot várhatóan tovább bonyolítják a számítógéphez
kapcsolt masinák, de a nyomtatás terén csak a
mátrixnyomtató lép be a körbe mint megszokott
számítógép-nyomtató. Laptophoz gyártanak ici-pici és könnyû
nyomtatókat (lásd 24 tûs nyomtatók tesztje; CHIP '93/06),
így az sem lehetetlen, hogy valamely cég a mátrixnyomtatót
is bevezeti a faxválasztékba mint olcsó lehetôséget.
A lakásokban a kombikészülékek további térhódítása várható.
Ezek a telefon és fax mellett az üzenetrögzítô feladatát is
ellátják -- kis helyigényûek, és áruk egyre csökken. Az
ilyen készülékek általában hônyomtatósak.
Az irodai készülékeknél egyre több központi,
nagyteljesítményû fax üzembe állítása várható. Ezek
versenytársa a faxserver technika lehet, amikor a vállalati
számítógépes hálózaton keresztül bonyolódik a faxforgalom.
A fax szövege szövegfile-ban készül, vagy scanerrel
olvassák be az anyagokat, majd elküldik a faxservernek. A
faxserver gondoskodik a címzetthez való eljuttatásáról. A
vett faxokat szintén a rendszer szortírozza, majd a címzett
számítógépére küldi, közben sehol sem jelenik meg a fax
képi formában, így nem nézegethet bele bárki a szövegbe.
Akihez megérkezett a fax, az a képernyôn való megtekintés
után eldönti, hogy kinyomtatja vagy file-ban tárolja azt.
@KKrizsán György@N
@VG4 avagy ISDN fax@N
A nálunk mûködô faxok a G2 vagy G3 kategóriába tartoznak.
Jellemzô átviteli sebességük 9600 bps. A fejlesztés iránya
-- érthetô módon -- a nagyobb tempó. Az új szabvány, a
CCITT Group 4 a faxolás új technológiáját jelenti. Az
átviteli sebességet lényegesen megnövelték, így egy
korábban órákat igénylô 250 oldalas anyagot 15 perc alatt
tud tengerentúlra továbbítani.